Mikor létrehoztam ezt a blogot, azzal a céllal kezdtem el, hogy összefoglaljam a tapasztalatainkat a falusi életről, az okos megoldásokról a konyhán, a kertben és a ház körül egyaránt. Viszont mire eddig eljutottam, hogy blogot nyitottam, már a kezdeti nehézségeken túl voltunk...
(ugye a történet úgy kezdődött, hogy városi kis lakásból jöttem, és mikor először voltam itt, kiszálltam az autóból, és bokáig süllyedtem a sárba ami befolyt a cipőmön -ehhez képest a fejlődésem megénekelhető :D)
Tehát folytak a mindennapok, mi pedig kutattunk, hogy mit tehetnénk magunkért és a földünkért.
Soha, senkinek nem vallottuk be pl, mert műmájeréknál ez olyan ciki lenne... Mi a vécét nem tiszta ivóvízzel öblítjük. A mosógépből kivezettük a lefolyócsövét, a víz belefolyik egy tartályba, amiből aztán minden vécézés után vödörben visszük a vizet öblíteni. Bedugott kádban tusolunk, ha nem lenne elég a mosógép vize, akkor onnan visszük. Nem azért, mert olyan égbekiáltó összeg, amit a vízért fizetünk (most jött egy fél évre a számla, 36 euró), hanem azért, mert minden egyes öblítésnél a szívem vérzik, ahogy látom, hogy az ivóvízkincsünk hogy KINCSÜNK, AZ IVÓVÍZ nem kapja meg a neki járó tiszteletet és a sz@rral keverjük. Ez a vödrözés egy kicsit macerás, de a szent cél érdekében megoldható.
Felmerültek azonban egyéb gondok is. Most, a tartós -20 fokban kellett rájönnünk, hogy a házunk nincs szigetelve (azaz alig, de ez mai szemmel nézve semmi). Ki vagyunk éhezve a finom friss zöldségekre, mert hiába nincs cukor és nincs fehér liszt a háztartásban, a hajdinától és a kölestől is lehet hízni :D :D illetve ezek az ételek se élők. (De erről majd máskor írok, azt gondolom, erre az aquapónia a megoldás)
A netes barangolások az antalvalitól az ökobaba ökoházán keresztül elvezettek minket Gömörszőlősre. A legjobb húzás volt tőlünk, hogy odamentünk. Zsolt, aki ott körbevezetett, remek ötleteivel évekre ellátott minket gondolkozni -és megvalósítanivalóval, ezen felül elhivatottságával megerősített miket hogy bizony jó úton járunk.
Hát akkor vágjunk bele, nézzük, mit is tanultunk!
1:
Ha már az előbb is ezzel kezdtem, akkor nézzük a szennyvizet. A házból kétféle szennyvíz távozik: a szürke, és a fekete. A vécéből kijövő cuccon kívül minden szürke. Ha ezt a vécé szennyvízétől külön gyűjtenénk, akkor alkalmas lenne öntözésre, főleg nálunk, mert mi nem használunk semmiféle tisztítószert és egyéb kemikáliát a háztartásunkban. Ha tehát a kakit és a pisit külön tudnánk gyűjteni, valamint nem a széklet-vizelet öblítésére használnánk a szürke szennyvizet, ergó nem kevernénk össze, akkor a belőlünk távozó végtermékekből komposztot lehetne csinálni, a szürke szennyvízzel pedig öntözni lehetne, ahogy már írtam korábban. Milyen lenne már, az emésztőből öntöznénk a kertet!? Királyság!
De hogy oldható meg, hogy a vécébe ürített cucc ne kerüljön az emésztőbe!? Hát nem kell beleüríteni :D :D :D
Ha az ember bedugaszolja a klotyit, letesz egy vödröt (vagy akár szépen megcsinálva egy vécéhez hasonló alkotmányt, ami alatt egy vödör vagy egy tartály van), és minden pottyantás után némi fűrészport kell a produktumra szórni. Majdnem megbuktam anno kémiából, de most ezt megjegyeztem: a fűrészpor cellulóz tartalma semlegesíti az emberi végtermék ammóniatartalmát, ezért nem lesz büdös. A profi megoldás az, ha a párát egy kémény szerű csövön ki tudjuk vezetni belőle. Szal hetente a Zember megfogja a vödröt, és hátraviszi a komposztra.
Jó elmélet, de ha belegondolok, a mi 13 000 literes emésztőnkben az a kevés kis kaka pont jó lesz komposztnak, úgyhogy lehet, hogy mi így is fogunk az emésztőből öntözni, hogy nem választjuk ketté a dolgokat.
2.
Komposztkazán.
Volt kint a kertjében egy kisebb trágyadomb. Bele volt szúrva a hőmérő, a tetejét hó födte. 50 fok volt a belsejében. Ha tehát trágyába fektetne az ember csöveket, arra kötne radiátort és az egészet megtöltené vízzel, akkor ezt keringetve 50 fokos víz lenne a radiátorokban -ingyen!!! Mekkora ötlet már!? Hirtelen agyalgattunk, hogy valamennyi trágyát le kéne tenni most hirtelen a pincébe, csak olyan egy radiátorost, hogy kipróbáljuk, de most hirtelen nincsenek sajna eszközeink átfúrni a betont meg... mittomén még mi kell hozzá... de sztem ősszel mindenképpen telerakjuk a pincét trágyával a házat pedig radiátorral :) Őszintén, csináljon csak 15 fokot a házban ez a rendszer amikor kint van -10, nem mindegy, hogy 10 fokot kell ráfűteni, vagy 35-öt!!!! Zseniális!
3.
Levegőőő..ö.ö.ö... izé, nem emlékszem a nevére, de a működése a következő:
A ház déli falára teszünk egy keretet, a fal felé erős szigeteléssel, kifelé hőtükörrel (alufólia). Ebbe a keretbe teszünk vékony fém csöveket, feketére festve - megtöltjük velük ezt a keretet. Végül plexi kerül rá, és kész. Ja, ki ne felejtsem, a cső 2 vége bemegy a házba. Télen a nap jóóól felmelegíti a plexi alatt lévő fekete csőben keringő levegőt, ami a tehetetlensége miatt ugye keringeni kezd, és cseréli a házban lévő hűvösebb levegőt a nap által felmelegített melegre. Megintcsak egy grátisz fűtési mód, bár a hatásfokát nem tudom, ha csak pár fokkal emeli nappal a benti hőmérsékletet, már megérte, hisz szinte filléres beruházásról van szó.
4.
Szigetelés.
Szalmabálákkal. Emberünk a saját háza mögé egy csűrt épített, és a szalmát nekitornyozta a ház egyik falának. Azt mondja, ha abban a szobában, amelyik mögött a csűr van, bemegy a sarokba, a két kezét nekiteszi a szalmás és a nem szalmás falnak, akkor sikít a különbség. A rágcsálók se szeretik (volt indok, hogy miért nem, de azt elfelejtettem). A négyszögletes, jóóól préselt bálákat egyszerűen egymásra pakolja az ember a háza mellett, a külsejére egy nagy kereten dróthálót erősít hogy a trópusi vihar se bírja kikezdeni, és kész is. Lehet vakolni. Mi ezt a nyáron tervezzük megcsinálni a házunkon, de mi borostyánt fogunk rá futtatni vakolás helyett. Ami nálunk még kérdés, hogy mi lesz az ablakoknál?? Fél méteres lesz a párkány? Mondjuk engem nem zavarna, Zemberem agyalgat a megoldáson, őt piszkálja a dolog.
Láttunk napelemet is, ami tényleg tök jó dolog annak, akinek van fölös sokpénze beruházni rá. Félek, az áramszolgáltató lesz az utolsó, amitől függetlenedni tudunk... Megnéztük a tömegkályhát, amire azt mondták a nálunk sokkal okosabbak, hogy a Kárpát-medencében fölösleges ekkora kályhát a lakás közepére rakni.
Zember látott egy megoldást az állatok etetőjére, majd ha lesznek bikáink, lekoppintja. Amúgy a gazdaság is nagyon szép Gömörszőlősön, de mi onnan nem nagyon tudtunk ötleteket kivenni, mert mi nem akarunk kecskéket tartani. Persze soha ne mondd hogy soha, de pillanatnyilag nem tervezzük :D Ahogy a lovacskát se. Ettől függetlenül nagyon jó élmény volt, mert én szeretem az állatokat, imádtam közöttük lenni, és az a falu valahogy pozitív kisugárzású hely (annak ellenére, hogy egy kóbor vakarcs seggbeharapta az imádott kiskutyámat).
Most csatlakoztam a fészen a gömörszőlősiek csoportjához, már most hasznos dolgokat találtam a közösségben, tervezem hogy a nyáron elmegyünk majd a tanfolyamokra, és ezen felül is tuti, hogy megjelenünk ott még párszor majd :)
Ez a blog és ez a bejegyzés csak nekem jegyzet, hogy ne hulljon ki a fejemből fontos dolog, vagy ne veszítsem el őket cetliken. Ha valami olyat írtam a technikai megoldások közé, ami egy szakinak böki a csőrét, akkor először is: Üdv itt, és örülök, hogy valaki idetéved az én kis irománykámhoz, másodszor pedig kéretik az érzékeny szőke lelkemet figyelembe véve kijavítani a tárgyi tévedéseket :D
